WATREG · Közös víziturizmus platform a magyar–szlovák határon

Alapvető szabályok vízitúrázóknak a magyar–szlovák határtérségben

Felszerelés, hajózási és természetvédelmi előírások két ország szabályozásában – összehasonlítva, egy helyen.

A magyar–szlovák határ térségében szervezett vagy egyéni vízitúráknál mindig ellenőrizni kell, hogy melyik ország vízterületén történik a közlekedés, milyen járművet használnak a résztvevők, kell-e külön vezető vagy túravezető, milyen felszerelést kell biztosítani, és van-e az útvonalon helyi vagy természetvédelmi korlátozás.

A magyar és a szlovák szabályozás több ponton eltér, ezért ugyanaz a jármű vagy ugyanaz a túrahelyzet nem mindenhol minősül ugyanúgy. Az alábbi összefoglaló témánként, országonként szedve mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.

A kiadványról

Az összefoglaló a „Rekreációs célú vízi közlekedéssel és vízi turizmussal kapcsolatos jogszabályok elemzése magyarországi és szlovákiai összehasonlításban” című elemzés alapján készült.

Tartalom

1 Felszerelés: mi kötelező, mi ajánlott?

2 Egyéb hajózási és biztonsági szabályok

3 Vezetési feltételek és életkori szabályok

4 Szervezett vízitúrák és túravezetés

5 Felszerelés: mi kötelező, mi ajánlott?

6 Egyéb hajózási és biztonsági szabályok

7 Vezetési feltételek és életkori szabályok

1

Felszerelés: mi kötelező, mi ajánlott?

Csónak esetén általában kötelező: legalább 1 evező; legalább 1 mentőmellény, és ezen felül annyi, ahány 14 év alatti gyermek vagy úszni nem tudó 14 év feletti személy van a csónakban; 1 horgony vagy más rögzítő eszköz; legalább 10 folyóméter kikötésre alkalmas kötél vagy lánc; valamint 1 db, legalább 1 literes vízmerő eszköz.
A mentőmellényt viselnie kell a 14 év alatti személynek, az úszni nem tudó személynek és az állva evező személynek.
Kajak és kenu esetén az evező kötelező; mentőmellényt a 14 év alattiaknak, az úszni nem tudóknak és az állva evezőknek kell viselni. Horgony, kötél és vízmerő eszköz itt nem kötelező.
SUP és más emberi erővel hajtott eszköznél a használó főszabály szerint mentőmellényt visel. 14 év felett, úszni tudónak elég úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt is.

Csónak esetén általában kötelező: legalább 1 evező; legalább 1 mentőmellény, és ezen felül annyi, ahány 14 év alatti gyermek vagy úszni nem tudó 14 év feletti személy van a csónakban; 1 horgony vagy más rögzítő eszköz; legalább 10 folyóméter kikötésre alkalmas kötél vagy lánc; valamint 1 db, legalább 1 literes vízmerő eszköz.
A mentőmellényt viselnie kell a 14 év alatti személynek, az úszni nem tudó személynek és az állva evező személynek.
Kajak és kenu esetén az evező kötelező; mentőmellényt a 14 év alattiaknak, az úszni nem tudóknak és az állva evezőknek kell viselni. Horgony, kötél és vízmerő eszköz itt nem kötelező.
SUP és más emberi erővel hajtott eszköznél a használó főszabály szerint mentőmellényt visel. 14 év felett, úszni tudónak elég úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt is.

2

Egyéb hajózási és biztonsági szabályok

A vízi járművet vezetőnek és a vezetésben vagy működtetésben részt vevőnek alkalmas állapotban kell lennie.
Tilos alkohol vagy hasonló hatású szer befolyása alatt vezetni, illetve a vezetést ilyen személynek átengedni.
A menetben lévő csónakban főszabály szerint tilos állni – kivétel a csóváló evezés, a csáklyázás, a munkavégzés és a sportág sajátosságai.
A csónakban tartózkodók kötelesek követni a vezető biztonságra és rendre vonatkozó utasításait.
Éjszaka vagy korlátozott látásnál irányítható, fehér fényű lámpa is kell; a mobil fénye csak vész- vagy tartalékmegoldás lehet.

A vezetőnek és a hajó irányításában közreműködőknek fáradtságtól, alkoholtól, gyógyszertől nem befolyásolt állapotban kell lenniük.
A fedélzeten tartózkodók magatartása nem veszélyeztetheti a hajót vagy a hajózást, és nem akadályozhatja a vezetőt.
A kishajón tartózkodók kötelesek követni a vezető biztonságos hajózásra és fedélzeti rendre vonatkozó utasításait.
Éjszaka a kishajókra is vonatkoznak a megfelelő fényjelzési szabályok.
Korlátozott látásnál a kishajó csak megfelelő technikai és kommunikációs feltételekkel közlekedhet – a kisebb rekreációs járműveknél ez rendszerint a közlekedés kerülését jelenti.
Egyes vízterületeken külön hajózási intézkedés lehet, ezért indulás előtt ellenőrizni kell. A Duna teljes szlovákiai szakasza figyelt víziút.

3

Vezetési feltételek és életkori szabályok

Csónakot az vezethet, aki betöltötte a 14. életévét, tud úszni, kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a vízterületet és a hajózási szabályokat.
Több személy esetén vezetőt kell kijelölni, akinek legalább 16 évesnek kell lennie.
Gépi hajtású csónak esetén a vezető legkisebb életkora 17 év.
14 év alatti, úszni tudó sportoló is vezethet, de csak edző felügyelete mellett, partközelben, hajóúton kívül vagy kijelölt helyen.

Vizsgálni kell, hogy a jármű vezetése képesítéshez kötött-e.
Kishajó-vezetői képesítés kell, ha az össztömeg meghaladja az 1000 kg-ot, a motor legalább 4 kW, vagy a vitorlafelület nagyobb 12 m²-nél.
Az A kategória alsó korhatára 15 év; a B, C és D kategóriáé 18 év.
A jelentkezőnek tanfolyamot kell végeznie, vizsgát kell tennie, és orvosi alkalmassági véleményt is csatolnia kell.
Sportcélú kishajót bizonyos feltételekkel vezetői bizonyítvány nélkül is lehet használni.
A vezetői képesítési és a nyilvántartási küszöb nem azonos: a képesítés már 4 kW-tól releváns lehet, a nyilvántartás motorosnál főszabályként 11 kW felett.

4

Szervezett vízitúrák és túravezetés

Ha 10-nél több evezős vízijármű vesz részt és a csoport szervezetten, együtt halad, a túra csak vízi túravezetővel bonyolítható le.
Indulás előtt a túravezetőnek be kell jelentenie a túra elindulását, a túravezető személyét és a tervezett útvonalat az illetékes vízirendészeti szervnek.
A túravezető járművét „U” kódlobogóval kell megjelölni.
Korlátozott látási viszonyok között szervezett vízitúra nem folytatható.
A résztvevők kötelesek végrehajtani a túravezető közlekedési utasításait.

A szlovák szabályozás nem ír elő külön, önálló vízi túravezetői képesítést a szervezett evezős túrák vezetésére.
Ellenőrizni kell: képesítéshez kötött-e a jármű vezetése, ki a jármű tényleges vezetője, van-e hatályos külön hajózási intézkedés, és kapcsolódik-e helyi, természetvédelmi vagy más használati feltétel az útvonalhoz.

5

Rekreációs használat, közlekedési és területhasználati korlátok

Általános szabály: ott szabad fürdeni, ahol nem tiltott. Tilos többek között hajóútban; bóják, nagyhajók, úszóművek 100 m-es körzetében; vízlépcsők és vízi munkák 300 m-es körzetében; hidak, komp- és révátkelők 100 m-es körzetében; kikötők és vízisportpályák 100 m-es körzetében; éjszaka megvilágítatlan vízen; és ahol tiltó tábla jelzi.
Határvizekben – így a magyar–szlovák szakaszokon – a kijelölt fürdőhelyek kivételével tilos fürdeni, ezért a vízbe szállást előre kell tervezni.
Fürdésnek minősül a játékcsónak, vízibicikli, banánhajó és egyes felfújható eszközök használata is; a meghajtott vízi sporteszköz használata nem.
Fürdőzők közelében úszóeszközt csak úgy szabad használni, hogy az ne veszélyeztesse őket.
A kijelölt fürdőhely határától 150 m-en belül nem jelölhető ki sporteszköz-pálya.
Tilos a menetben lévő nagyhajó útvonalát biztonsági távolságon belül keresztezni vagy túl közel megközelíteni.
Indulás előtt ellenőrizni kell a hajósoknak szóló hirdetményeket, rendezvényeket és építéseket.

Indulás előtt ellenőrizni kell, hogy a vízterület meg van-e nyitva kishajóknak, van-e rá hatályos hajózási intézkedés, és tartozik-e külön használati vagy közlekedési feltétel alá.
A Dunacsún–Gabčíkovo rendszerben a kishajónak a csatornába való belépés előtt jeleznie kell áthaladási szándékát a zsilipirányító központnak.
A bevezető csatornában tilos a saját gépi hajtással nem rendelkező kishajók közlekedése – a tipikus evezős eszközök számára ez a szakasz nem használható.
Fürdés előtt nem egységes országos tiltási listát, hanem az adott vízterület státuszát, a vízminőségi tájékoztatást, a hajózási intézkedéseket és a természetvédelmi korlátozásokat kell ellenőrizni.

6

Természetvédelmi és területi korlátozások

A hajózási szabályok ismerete önmagában nem elég: ellenőrizni kell, érint-e az útvonal védett, fokozottan védett területet, halgazdálkodási kíméleti területet vagy más helyi korlátozást.
A természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett területet károsító vagy veszélyeztető tevékenységeket.
Az időszakos korlátozások gyakran költési időszakhoz, érzékeny élőhelyhez vagy más szezonális szemponthoz kapcsolódnak.
Halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom ideje alatt nem végezhető a hal szaporodását zavaró tevékenység.
A Szigetközben a hallépcsők fürdésre nem használhatók, a zátonyokon kikötni tilos, vadkempingezni nem szabad.
A vízen tartózkodás főszabály szerint 08:00 és 18:00 óra között lehetséges, az Öregszigeti-tónál 10:00 és 18:00 óra között.
A vízen a lehető legkisebb zavarással kell közlekedni: tilos a zajkeltés, a hangoskodás és a zenehallgatás.
Szervezett vízitúrához természetvédelmi engedély kell; Natura 2000 területen 100 fő felett a vízitúrák is engedélykötelesek.

A Csallóköz térségében eltérő védettségű területek is érintettek lehetnek, ezért mindig az adott útvonalszakaszt kell vizsgálni.
Nem elég a vízfelületet vizsgálni: azt is, megengedett-e a partot érés, a pihenő, a táborozás vagy más kapcsolódó tevékenység.
Második védelmi fokozatban egyes sport- és turisztikai rendezvényekhez természetvédelmi hozzájárulás lehet szükséges.
Harmadik fokozattól különösen fontos, megengedett-e az útvonalon kívüli mozgás, a táborozás, a sátorozás, a bivakolás vagy a tűzrakás.
Negyedik és ötödik fokozatban a partszakaszok, mellékágak és kiszállóhelyek használata csak külön ellenőrzés után megengedett.
Ha a tevékenység hozzájáruláshoz vagy engedélyhez kötött, azt az illetékes természetvédelmi hatóságnál kell kezdeményezni.

7

Hol kell tájékozódni indulás előtt?

Indulás előtt mindig ellenőrizni kell az aktuális hajózási, természetvédelmi és helyi használati feltételeket. Az alábbi hivatalos forrásoknál tájékozódj.

Magyarország

Szlovákia

! Jelen kiadvány a 2026. áprilisában hatályos jogszabályok alapján készült. A jogszabályi környezet folyamatosan változhat, ezért javasolt minden esetben ellenőrizni az aktuálisan hatályos előírásokat.

Vidd magaddal a szabályokat

Töltsd le a teljes összefoglalót PDF-ben, hogy a vízen is kéznél legyen minden fontos tudnivaló.

Letölthető segédanyag

Vízitúra-szervezői ellenőrzőlista

Ez az ellenőrzőlista a vízitúrák előkészítéséhez és indulás előtti áttekintéséhez használható gyakorlati segédanyag. Célja, hogy a túraszervező a használt vízijármű, a résztvevők, a kötelező vagy ajánlott felszerelések, valamint a szervezési és útvonaltervezési feltételek szempontjából át tudja tekinteni, hogy a túra megfelelően elő van-e készítve. A lista önálló használatra készült. Ha a túra átnyúlik a másik ország területére is, a másik ország ellenőrző kérdéseit is végig kell venni.

Letölthető összefoglaló

Alapvető szabályok vízitúrázóknak a magyar–szlovák határtérségben

A magyar–szlovák határ térségében szervezett vagy egyéni vízitúráknál mindig azt kell ellenőrizni, hogy melyik ország vízterületén történik a közlekedés, milyen járművet használnak a résztvevők, kell-e külön vezető vagy túravezető, milyen felszerelést kell biztosítani, és van-e az útvonalon helyi vagy természetvédelmi korlátozás. A magyar és a szlovák szabályozás több ponton eltér, ezért ugyanaz a jármű vagy ugyanaz a túrahelyzet nem mindenhol ugyanúgy minősül.

A projekt támogatói és partnerei

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejezett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az AEBR (Association of European Border Regions) nézeteivel. Sem az Európai Unió, sem az AEBR nem tehető felelőssé azokért.