Arrabona EGTC

A Duna egykor a Római Birodalom természetes határaként védelmezte Pannonia provinciát és annak egyik erősségét, a mai Győr helyén álló Arrabonát az északi barbár hordáktól. (A város nevét a Rába folyóról – mai kori nevéről – Arrabo – kapta.) A Magyar Királyságon belül azonban a Duna két partja szervesen összetartozó térségeket alkotott, amelyek a legtöbb esetben közigazgatási szempontból is összetartoztak.

1920 után a Duna újra az egykori Limes szigorúságával zárta el egymástól ezeket a térségeket, amelyek között mindössze két híd, a rajkai és a medvei biztosított átjárást, kapcsolatot.

Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása több szempontból is alapvető változást hozott. A határok megnyitása nem csak az áruk szabad mozgását teszi lehetővé, élénk a munkaerő-áramlás is, és a schengeni övezeti csatlakozás óta a szlovák főváros agglomerációjais látványosan átterjedt a magyar oldalra.

A két határ menti térség közötti együttműködés fejlesztését az európai uniós pénzügyi források is erősítik. Ennek köszönhetően folyamatosan javulnak a közlekedési kapcsolatok, a logisztikai feltételek, és a turisztikai kínálat integrációja is elindult.

Az uniós jogharmonizáció tette lehetővé az egész térség fejlesztését segítő új menedzsmentszervezet, az Arrabona EGTC megalapítását.

2010-ben döntött úgy a régió négy meghatározó városa, Győr, Mosonmagyaróvár Magyarországról, valamint Dunaszerdahely és Somorja Szlovákiából, hogy a korábbról meglévő kapcsolatait magasabb szinten intézményesíti, és önálló jogi személyiségű közös fejlesztési szervezetet hoz létre.

Az EGTC (European Grouping of Territorial Cooperation: európai területi társulás) mindkét érintett országban önállóan járhat el, saját alkalmazottakat foglalkoztathat, és a közös projektek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító közös intézményeket és vállalkozásokat hozhat létre és működtethet. Az Arrabona EGTC a legkorszerűbb intézményi eszköz a korábban egymástól elzárt térségek integrált fejlesztéséhez. Nem véletlen, hogy az alapítás óta folyamatosan csatlakoznak a kezdeményezéshez környékbeli települések. Az együttműködés potenciálisan 120 önkormányzatot foglalhat magába a jövőben.

A Csoportosulás különös célja, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését, valamint a Duna-völgy, mint ökológiai rendszer egyensúlyának közvetlen és közvetett módon történő megőrzését és fenntartását az Európai

Unió társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok és projektek végrehajtása révén kezdeményezze és segítse, valamint a szociális- és műszaki infrastruktúra elemeit fejlessze.

Az együttműködés tematikusan kiterjed a régiót érintő összes fejlesztési területre:

• ipari-logisztikai együttműködés
• infrastruktúrafejlesztés
• energetika és hulladékgazdálkodás
• turizmus
• egészségügy
• foglalkoztatás, vállalkozásélénkítés, oktatás, kutatás, képzés, innováció
• környezet-, természetvédelem és tájvédelem, tájgazdálkodás
• társadalmi kapcsolatok, sport, rekreáció.

Az EGTC saját fejlesztési tervet készít a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra. Az együttműködés résztvevői nem pusztán azt várják az új intézménytől, hogy az uniós források ésszerű hasznosításában nyújt majd segítséget: az egykor szervesen összetartozó térségek lakói számára az EGTC új perspektívát, az együttműködés új szintjét teremti meg, a kölcsönös előnyök alapján.

Egyben segíthet a régió színeit újra felfedezni és az itt élők érdekében hasznosítani.